home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
92
/
ANIMATOR.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-09-11
|
15KB
|
261 lines
@VCsináljunk filmet!@N
@VAnimator Pro@N
Az AutoCAD gyártója, az Autodesk az animációs termékek
piacát is célba vette. Tavaly év elején a 3D Studióval, az
év végén pedig az Animator professzionális változatával
rukkoltak ki.
A számítógépek alkalmazásának egyik leglátványosabb
területe az animáció. A bonyolult megjelenítés, a komoly
modellezési feladatok miatt elôször nagygépekre készültek
animációs szoftverek, de mára sok terméknek elkészítették
személyi számítógépeken futtatható változatát is. E
programok a testek pontos leírásával, a fényviszonyok és
tükrözôdések figyelembevételével, az anyagok
felületmintáinak, érdességének érzékeltetésével a valóság
egyre pontosabb modellezését teszik lehetôvé. De a
szoftvergyártók mintha ritkán kapcsolnák be a televíziót:
elfelejtkeztek az animáció köznapi jelentésérôl, a
rajzfilmrôl. A rajzfilm éppen a valóságtól való
elvonatkoztatásával, az absztrakcióval hat: Walt Disney
Dagobert bácsiját senki sem tévesztené össze egy igazi
kacsával.
Az Autodesk Animator ezt a piaci rést töltötte be
1989-ben. Sok hobbi-számítógépes örült a valóban látványos
házi rajzfilmkészítô programnak. Az Animator sokkal többre
képes az egyszerû vonalas rajzoknál: különbözô pixelgrafikus
file-formátumú képekbôl, így akár scannerrel beolvasott
színes fényképekbôl kiindulva a rendelkezésre álló
effektusokkal akár mûvészi értékû filmeket is készíthet a
felhasználó. Az esetleg unalmas üzleti grafikonokat is
könnyû látványossá varázsolni: egy kis mozgás, egy kis
trükk, és a részvényesek ámulni fognak...
Az idô múlásával azonban egyre nagyobb problémát okoz a
program szûk keresztmetszete: a hardver. Négy éve a 640x480
képpont felbontású VGA számított a csúcsnak, ma mindenhol
legalább 1024x768-as SVGA üzemel, nem is beszélve ""spéci"
grafikus kártyákkal felszerelt profi alkalmazásokról. Az
Animatort ugyanis a hivatásosok is megpróbálták használni.
Jól lehetne alkalmazni például egyszerûbb reklámfilmek,
rajzfilmek elkészítésére, ha megfelelô volna a színmélysége
-- mondták sokan. (A televízió és a video felbontása ugyanis
kisebb a VGA-énál, de 16,8 millió színárnyalattal
dolgoznak.) îgy az Autodesk kétévi munka után 1991 végére
elkészítette az Animator Prot, a professzionális változatot.
Ez nem új programverzió, hanem egy teljesen új program. Az
eredeti Animatort továbbra is meghagyják a kisebb pénzû
amatôröknek, mégpedig elsô verziójában, hiszen -- a
szoftverek között szinte egyedülálló módon -- nem kellett
újra és újra javítgatni.
Ebbôl következik az is, hogy az Animator Pro
felhasználói felülete szinte teljesen megegyezik elôdjével.
A program belsejét azonban alaposan átszabták. A
legalapvetôbb különbség, hogy a Prohoz legalább 80386 alapú
gép szükséges. Az Autodesk legújabb programjait a Phar Lap
cég DOS-Extenderére építette -- az AutoCAD 386-os változata,
a 3D Studio és az Animator Pro is ez alatt fut. A
DOS-Extender a DOS megkerülésével 32 bites parancsokat címez
a processzornak. (Sokakat érdekel, hogy a 386SX eléggé
386-os-e a DOS-Extenderhez? A helyzet az, hogy eddig még
sehol nem okozott gondot, de senki nem vállal garanciát
arra, hogy nem is fog...) E módszerrel egy idôre megoldódni
látszik a hardvertámogatás gondja: az egyszerre látható
memória felsô határa ma még meg sem közelíthetô, legfeljebb
a program futásához szükséges minimumról beszélhetünk. Ez az
Animator Pro esetében elvileg 1 Mbyte. A szoftver -- a
386-os üzemmódnál gyakran alkalmazott stratégiának
megfelelôen -- a merevlemezt használja csereterületnek, oda
pakolja ki átmenetileg a kódnak a memóriában el nem férô
részét. Gyorsaságát így erôsen befolyásolja a szabad RAM
mérete (4--6 Mbyte-ot ajánlanak).
A szoftver készítôi megpróbáltak a grafikus adapterek
támogatásával is a jövô elé menni. A mai kavalkádban ez
persze nem egyszerû feladat, mivel egyetlen cégnek sem
sikerült megszerezni a szabványokat korábban diktáló IBM
megingott trónusát: a VGA óta nincs a nagyfelbontású
kártyákra vonatkozó általánosan elfogadott újabb norma. Az
Autodesk a nemrégiben kiadott VESA szabványra adta voksát @K(a
VESA-t a közeljövôben részletesen bemutatjuk a CHIP-ben -- a
szerk.)@N. Az ennek megfelelô memóriarezidens meghajtót
1992-tôl (elvileg) minden, a szabvány VGA-nál nagyobb
felbontású kártyához a gyártónak kell adnia. A felbontás
felsô határát ezután már nem a program, hanem a hardver
korlátozza: a videomemóriának legalább egy képet be kell
tudnia fogadni. Egyszerû számolással kijön, hogy 640x480-as
felbontáshoz, képpontonként 8 bithez -- azaz 256 színhez --
legalább fél Mbyte memóriával felszerelt grafikus kártyára
van szükség.
Maga a program mintegy három kilónyit nyom. Kibontásakor
az elsô meglepetés: az Animator Pro immáron hardverkulcsos!
A szoftverhez járó irodalom a mai módinak megfelelôen ismét
több heti olvasnivalóhoz juttatja a kíváncsi érdeklôdôt. A
különbözô hardverek illesztését és az üzembehelyezést leíró
telepítési kézikönyvön kívül külön kötetet kaptak a
segédprogramok, az animációs program és a lejátszó program.
Meg kell említeni még a majd háromszáz oldalas, mintaszerûen
kialakított oktatókönyvet is.
Az Animator Pro -- az Autodesknek a Microsofténál
valamivel színesebb, de nem sokkal barátságosabb telepítô
""egyenszoftvere" segítségével üzembe helyezve -- 4 Mbyte-ot
foglal el a lemezen. Ezek után nekiláthatunk, hogy
végigpróbáljuk a funkciókat.
Az Animator programok (az eredeti és a Pro) alapvetôen
két részbôl állnak: egyrészt pixelgrafikus állóképek
készítésére, manipulálására alkalmas funkciókból, másrészt
az így elôállított képeket és ezek részleteit ""megmozgató"
eszközökbôl.
Egyik program sem vállalta át a kétdimenziós rajzoló
programok szerepét (ilyen pedig a Paintbrush óta sok van a
piacon). Az alapvetô eszközök itt is megvannak, de az
Animatorokkal inkább a más szoftverekkel elkészített rajzok
színeit alakíthatjuk át. Már az eredeti Animator is a
színmélységet részesítette elônyben a felbontással szemben:
a VGA-nál szokásos 640x480 képpont és képpontonkénti 16 szín
helyett a 320x200 pixelt és 256 színt választotta -- pedig a
rajzprogramok általában nem vetélkednek. Ehhez még hozzájön
a kitöltôminták bô (a Proban még bôvebb) választéka, a
színátmenetek sokféle megadási lehetôsége, a színválasztás
könnyedsége, a nagyszámú színezô effektus (például az
üvegszerû áttetszôség és az összemosás), a fotografikai
megoldások (mint a szemcsézés) -- mindezekkel az eredeti
képtôl minôségileg különbözôt lehet produkálni. Az Animator
Pro egyik segédprogramjával az így elôállított képeket
színes nyomtatón is ki lehet nyomtatni.
A program másik fele a külön-külön elôállított képeket,
képrészleteket és effektusokat dolgozza össze mozgó, élô
animációvá. Az itt alkalmazott eljárások rendkívül
sokrétûek. Az eszközök közül talán leghatékonyabb és
leggyakoribb az átmenetek idôhöz kötése. A kiinduló és
végállapot közötti fázisokból a program külön-külön
""filmkockákat" készít, a film készítôjének csak néhány
közbülsô képet kell kézzel elkészítenie. Ezt az elvet követi
minden effektus, az átszínezések és a metamorfózis is. A
metamorfózis -- ez az egyik rajzelembôl a másikba való
átalakítást elvégzô funkció -- egyébként egyike azoknak,
amelyek az Animator Proban sokat bôvültek. Míg a régi
Animatorban ""csak" görbéken és sokszögeken mûködött, addig
a Pronál szinte minden rajzelemre használható. A színek
ciklikus váltogatása önmagában is imitálhatja a mozgást, de
mindkét szoftvernél szabadon megadható az egyes részletek
mozgási útvonala, méretváltozása és torzulása. A szövegek
animálására külön menü van, akár betûnként is beúsztathatunk
egy feliratot.
A klasszikus rajzfilm-stúdiókban a háttérrajzolás külön
mesterség. Ott a fólián elkészült fôalakok mögé illesztik be
a háttér rajzfilmjét. Az Animator programok erôsen
támogatják az erre az elvre épülô technikákat. Az egyszerû
föléhelyezésen kívül azonban az egymásra úsztatás, a csak
adott területre vonatkozó (maszkolt) képösszegzés és az
áttûnés sok alfaja is használható.
A régi Animator ismerôi néhány óra alatt mindent tudni
fognak a Proról, ugyanis új funkciók készítése helyett
inkább a régiek bôvítését, a korlátok eltörlését célozták
meg az alkotók. Ez azonban néha egészen új stílushoz
vezethet. Például a cella eddig is szerepelt az Animator
eszköztárában, de a Proban ezt már nemcsak téglalap formában
vághatjuk ki a rajzból, ráadásul a cella maga is animálható
-- így egy élô ecsetet adtak kezünkbe a szoftver írói. Hogy
ezzel az animáción belüli animációval milyen hatásokat lehet
elérni, azt már mindenki maga képzelje el.
Az Animator Pro vezérlô panelje jócskán bôvült a régihez
képest, így újabb fontos funkciók (mint a háló ki- és
bekapcsolása, és a @KFile@N menü behívása) érhetôk el
közvetlenül, a menü használata nélkül. Az eszközök és a
kitöltô tinták palettáján a korábbi hat helyett nyolc
tételbôl lehet választani.
A régi funkciók közül jelentôsen bôvült a képek
áttûnését megadó @KJoin@N menüje. Ha valakinek kevés a 15 elôre
magadott forma, akár újat is definiálhat. A felhasználó
által megadható jellemzôk egyébként több parancsnál is
megjelentek: az ecset alakját, de még a kurzor formáját is
át lehet szabni.
Az Animator Pro a korábbinál több file-formátumot olvas:
megérti a Targa .TGA és .PIX, a Paintbrush .PCX, az AutoCAD
.SLD formátumát és a scanneléskor oly gyakori .TIF
formátumot is -- hogy csak a legjelentôsebbeket említsük.
Az Animator Pro nagyratörô, de egyelôre még nem igazán
áttekinthetô újítása a @KPoco@N. E menüpont valamiféle
interpretert fed, és az Animator funkcióit felhasználó,
C-nyelvû külsô alkalmazások futtatására képes. A
dokumentáció azonban nem ad útmutatást, hogy vajon hogyan
lehet ilyen külsô alkalmazást fejleszteni -- pedig a
példaprogramocskákat látva érdemes lenne tudni...
Az Animator Pro tökéletesen olvassa és használja a régi
program .FLI kiterjesztésû file-jait, de a nagy felbontás
miatt saját .FLC file-okat ír, hacsak külön nem kérjük meg,
hogy ne tegyen velünk ilyet. A szoftverhez járó lejátszó
program is megváltozott, de felülrôl kompatibilis a régivel.
A lejátszó program a korábbinál sokkal fejlettebb
forgatókönyvekbôl dolgozhat: a lenyomott billentyûktôl függô
elágazásokat is megadhatunk. Az új lejátszó számos
file-típus megjelenítésére is alkalmas.
Az Animator Prot úgy tervezték, hogy az Autodesk másik
multimédia termékének, a nevében is térbelinek jelzett 3D
Studiónak hasznos kiegészítôje legyen. (Ezt a szoftvert
következô számaink egyikében mutatjuk be.) A 3D Studio a már
említett világmodellezô programok közé tartozik, így az ott
elkészített képek és animációk effektusait, feliratait
sokkal kellemesebb az Animator Proban elkészíteni. A dolog
fordítva is igaz: az alapvetôen síkbeli rajz egyes elemeit
viszont könnyebb lehet térben modellezni, majd
""lefényképezni". Az Animator Pro és a 3D Studio együttes
használatának másik elônye, hogy a 3D Studio nagyfelbontású
animációkat csak elôállítani tud, lejátszani nem. Ehhez már
az Animator Pro kell.
Az Animator Pro mellé néhány hasznos segédprogram is
jár. Ezek az elkészített animációk és képek nyomtatóra,
videóra vagy más file-formátumba irányítására alkalmasak.
Az Animator tehát elôbbre lépett. Most rajtunk,
felhasználókon a sor, hogy kihasználjuk lehetôségeit.
@KHalász Gábor@N
@VAutodesk Animator@N
@VKiadás éve:@N 1989
@VMinimális hardver:@N IBM XT-kompatibilis számítógép
legalább 8 MHz órajellel, 640 Kbyte memóriával, VGA kártya
és monitor, merevlemez 2 Mbyte szabad területtel a program,
és 4 Mbyte az adatok részére, Microsoft-kompatibilis egér
vagy Summasketch digitalizáló tábla
@VAjánlott hardver:@N 80386 alapú IBM-kompatibilis
számítógép, legalább 2--3 Mbyte memória RAM diszk céljára,
legalább 64 Kbyte EMS memória, 16 bites VGA kártya
@VMásolásvédelem:@N nincs
@VÅra:@N kb. 40 ezer Ft
@VAutodesk Animator Pro@N
@VKiadás éve:@N 1991
@VMinimális hardver:@N 80386 alapú IBM-kompatibilis
számítógép, 1 Mbyte RAM, merevlemez legalább 4 Mbyte szabad
területtel a program számára, és kb. 8 Mbyte az ideiglenes
file-ok és az adatok részere, VGA kártya és monitor,
Microsoft-kompatibilis egér vagy Summasketch digitalizáló
tábla
@VAjánlott hardverbôvítés:@N 4--6 Mbyte RAM, 80387
matematikai koprocesszor, VESA szabványnak megfelelô
grafikus kártya legalább 1,5 Mbyte memóriával; illeszthetô
minden olyan színes nyomtató, amihez ADI 4.01 eszközmeghajtó
szoftvert adott a gyártó
@VMásolásvédelem:@N hardverkulcsos
@VÅra:@N kb. 100 ezer Ft
A Pixel Kft. az Autodesk Animatorhoz csatlakoztatható
PC/TV jelátalakító berendezésekkel jelent meg a piacon,
amellyel az EGA és VGA kártyák képeit a PAL televíziós
szabvány szerinti TV jelekké lehet átalakítani -- így a
számítógép közvetlenül összekapcsolható videotechnikai
eszközökkel. A készüléket többféle (UHF, SCART, S-VHS)
csatlakozással kínálják. Forgalmaznak egy többek között
filmfeliratozást lehetôvé tevô EGA-Genlock-ot is. Másik
újdonságuk egy valósidejû digitalizáló kártya, amellyel a
VGA monitorú PC-ken folyamatosan digitalizálva jeleníthetjük
meg egy PAL/NTSC videoforrás képét. A hozzá tartozó Windows
program is kapható a Pixelnél.